Melanotaenia boesemani

 

Feltehetõen a nagy távolság miatt igen kevés díszhalnak számító fajról értesültünk a földrésznyi Ausztráliából, és a környezõ szigetekrõl, az utóbbi idõkig. Az elmúlt évtized kutatómunkájának ma már több mint 80 kalászhalfajt ismerünk. Ezek élõhelye kevés kivételével az ausztrál Északi-Partvidék, a York-fok, a Pápua Új-Guineához közel esõ terület. Több faj a kontinensen és a szigeteken is megtalálható.

Ezek a halak kivétel nélkül mind igen oxigénigényesek, és ezt akváriumi tartásuknál, de szállításuk idején is figyelembe kell venni.

A boesemani az új fajok egyik legszínesebbje, az Irian Yayán lévõ Ajamaru-tóból került 1980-ban Európába. 10-12 cm-.re megnövõ új kalászhal színpompában vetekszik a legszínesebb korallszirti halakkal.

A fej és mellrésze acélkék, sötét keresztcsíkokkal. A kék testközép táján sárgába megy át, és a farok felé tûzpiros színû, fehérrel szegett úszókkal. A nõstények színe természetesen halványabb, alig észlelhetõ.

A tó, melyben él, igen meleg, 27-30 fok, és vize enyhén savanyú, 6, 4-6, 5 pH-értékû.

Tenyésztése azonos a régen kedvelt és széles körben elterjedt szivárványhal - macculochi - feltételeivel, csak kicsit melegebb és savanyú vizet igényel. Igen fontos, hogy változatos élõ eleség mellett, színpótló eleséget is adjunk ("Color"), mert a fogságban tenyésztett állatoknál csökken a szép színek élénksége.

vissza