Callichtidae, Páncélos harcsák

Lépj be a Páncélos harcsákhoz

- A páncélos harcsák széles körben elterjedt, kedvelt akváriumi halak. Igénytelenek, sem tartásuk, de több faj tenyésztése sem jelent problémát. Közös akváriumban szeretik a sötét búvóhelyeket, ahonnan csak alkonyatkor vagy etetéskor jönnek elõ. Az akvárium vizével, de még oxigén tartalmával szemben sincs különösebb igényük.

Ugyanis kopoltyújuk mellett képesek a légköri levegõt is felhasználni, béllégzõk révén bélrendszerük egy része is alkalmas az oxigén felvételére. Hasvonaluk kivétel nélkül egyenes, hátuk erõsen hajlott, törzsük rövid. Úszóik jól fejlettek, mellúszójuk és hátúszójuk elsõ sugara erõs, tüskeszerû. Eleségben nem válogatnak és szívesen fogyasztanak minden talajról vagy talaj közelében fellelhetõ élõ eleséget. Szájuk is erre alkalmas.

- Az akváriumban tartott mintegy negyven fajból ez ideig aránylag keveset sikerült továbbtenyészteni. Ívásuk némely része, különösen a megtermékenyítés egyes fázisai még nem teljesen tisztázottak. Ívásukra a legalkalmasabb idõpont augusztustól márciusig tart. Ha a tartóakváriumban cseréljük a vizet, a közös medencében is ívnak.

Legmegfelelõbb erre a célra a 20-30 literes akvárium, melyet sûrû növényzettel telepítünk be és friss, tiszta vízzel töltünk fel. Tenyésztésnél a víz keménysége nem játszik szerepet. A hímek erõsen hajtják a nõstényüket. A termékenyítés érdekében mégis egy nõstényre két -három hímet kell számolni, mert a hímek spermaszegények. A kibocsátott sperma - a feltevések szerint - sokáig él a vízben.

- A nõstény erõs kopoltyúmozgatással hajtja a spermát a hasúszójából képzett tarsolyában levõ ikraszemekre, melyeket ezután növényre, üvegfalra tapaszt. Nem ikrafaló, de ívás után ajánlatos eltávolítani az akváriumból, illetve tenyészmedencébõl.