|
Astyanax mexicanus
Barlangi vaklazac
 |
Akváriumaink
e furcsa lakója San Luis, Potosí, Mexikó
barlangjainak vizében él. Elõször
1951-ben hozták Európába, és
rövid idõ múlva jól tarthatónak,
tenyészthetõnek bizonyult akváriumban
is. Ez a 6-8 cm-re megnövõ halacska halvány
rózsaszínû, majdnem fehér, és
mint neve is mutatja, teljesen vak. Tartása természetesen
eltér a többi halétól. Ha medencéjüket
természetszerûen akarjuk berendezni, úgy
azt növény nélkül, szikladarabokkal,
kaviccsal díszítjük. Úgy helyezzük
el, hogy erõs fénytõl védeve
legyen. Ha este mûfénnyel megvilágítjuk,
ajánlatos a fényforrás és a
halak közé kék színû celofán
papírt helyezni vagy a fényforrást
kékre festeni. Szívesen fogyasztanak minden
élõ haleleséget, és a bõrükön
lévõ érzõbibmók segítségével
érzékelik az eleség vízbe kerülését,
sõt annak helyét is. Ugyanígy, bámulatos
ügyességgel kerülik ki az útjukba
kerülõ akadályokat. Szívesen fogyasztják
az elpusztult vagy legyöngült halak húsát
is csapaosan támadva a nehezen úszó
vagy mozdulatlan áldozatra. Tarásukhoz 18-20
fokos közepes keménységû, tiszta
víz a legkedvezõbb. Nem annyira szépségük,
mint inkább érdekességük biztosítja
elterjedségüket.
Tenyésztésükhöz
legalább 30-40 literes akvárium szükséges.
Ajánlatos az akvárium aljára ikrázórácsot
helyezni, mert ikrarablók. Mint tartóakváriumban,
természetesen itt sincs növény. Az ivarok
megkülönböztetése könyû,
mert a hímek sokkal karcsúbbak és kisebb
testûek (1-2 cm-rel), mnt az ikrával telt nõstények.
Az ívás rendszerint a 3-4. nap, teljesen sötétben
megy végbe. A hímek erõsen hajtják
a nõstényeiket, majd összedörzsölve
testüket, megjelennek az elsõ ikrák.
Több párzás után a nõstény
remegõ, vibráló mozgással egyedül
is tovább ikrázik. Az így lerakott
ikrák a többihez hasonlóan termékenyek
lehetnek. feltevések szerint vagy a hím által
kibocsátott sperma él valószínûtlenül
hosszú ideig, vagy a más halak szaporodásából
ismert spermabehelyezés történik a nõstény
tojócsövébe. Az ívás után,
ha a tenyészállatokat eltávoltítottuk,
vegyük ki az ikrázórácsot, hogy
az oxigén dús víz jobban áramolhasson
az ikrákhoz. Ajánlatos oxidálószert
csepegtetni a vízbe, mert 18-20 fokos hõmérsékletû
vízbe az ikrák 3-4. nap kelnek ki. A kikelt
ivadék az akvárium fenekén fekszik
és a hatodik nap után indul eleség
után kutatni. Igen falánk. Az elsõ
héten planktont, a második héten nagyobb
eleséget etetünk, a negyedik héten adhatunk
már vágott Tubifexet is. Ügyelnünk
kell, hogy vizük bomlásterméktõl
mentes maradjon, és erõs fényt ne kapjon.
Anegyedik hónapban már ivarérettek.
|
